Valódi vevői helyzetekből összeállított kérdéslistával, amelyet több megfogalmazásban, több időpontban és legalább két platformon lefuttatsz, majd minden választ ugyanazon szempontok szerint rögzítesz. Egyetlen próbakérdésből nem lehet láthatóságot megállapítani, mert a válasz érzékeny a megfogalmazásra, az időpontra és a felhasználói előzményekre.
Miért van így
A Semrush 2026-os, 481 fős felmérésében a válaszadók 45%-a jelezte, hogy nehéz mérni, megjelenik-e a márka az AI-válaszokban. A mérési módszerek szórtak: 40% főként kézi ChatGPT-próbákra támaszkodik, 38% hagyományos SEO-platformra, 36% specializált AEO/GEO-eszközre, 13%-nak pedig nincs következetes módszere. Csak 9% mondta, hogy minden fontos mutatót mérni tud. A kézi próba önmagában nem rossz – a baj az, ha nincs mögötte rögzített kérdéslista és egységes rögzítési szempontrendszer. Ilyenkor minden mérés egy újabb anekdota.
Mélyebben
A mérésnek három rétege van, és érdemes őket külön kezelni. Az első a jelenlét: szerepel-e a cég neve a válaszban. A második a pozíció és keretezés: elsőként, a lista közepén vagy csak mellékesen említik, és milyen jelzővel – „vezető”, „kisebb”, „drága”. A harmadik a pontosság: igaz-e, amit a válasz a cégről állít. Egy cég jelen lehet a válaszok felében, miközben rendre „drágább alternatívaként” vagy rossz telephellyel szerepel. Ilyenkor a jelenlét jó hír, a keretezés viszont üzleti kockázat, amelyet csak a második és harmadik réteg mérése tár fel.
Cégvezetői szemmel
A vezetőnek nem a módszer részletei számítanak, hanem az, hogy a kapott szám ismételhető-e. Ha a marketinges két hét múlva ugyanazt a mérést lefuttatja, közel azonos eredményt kell kapnia, különben a változás nem értelmezhető. Az első kérdés tehát mindig ez legyen: „Ha holnap újra lefuttatod, ugyanezt kapod?”
Marketinges szemmel
A kérdéslista a mérés alapja. Olyan kérdéseket válassz, amelyeket a vevő valóban feltesz, nem olyanokat, amelyekre biztosan a te cégedet kapod. A „Melyik a legjobb [cégnév]?” típusú kérdés nem mér semmit. A „Melyik magyar cég vállal kis szériás alumínium présöntést autóipari minőségben?” már igen.
Magyar B2B helyzetkép
Egy kecskeméti gépgyártó marketingese 25 kérdést ír össze a sales-hívások jegyzeteiből. Mindegyikhez három változatot készít: rövidet („alumínium présöntés beszállító”), pontosat („IATF 16949 tanúsított alumínium présöntő Magyarországon kis szériára”) és laikusat („ki tud nekem alumíniumból öntött alkatrészt gyártani kis mennyiségben?”). A 75 kérdést ChatGPT-ben és Google AI Mode-ban futtatja, magyarul és – az exportvevők miatt – angolul is. Az eredmény: magyarul 12%-ban, angolul 3%-ban említik őket.
Teendők
- Gyűjts 20–40 vevői kérdést a CRM-ből, a sales-hívásokból és az ajánlatkérő e-mailekből.
- Mindegyikhez írj három megfogalmazást: rövid, pontos, laikus.
- Futtasd legalább két platformon, új vagy bejelentkezés nélküli munkamenetben.
- Rögzítsd: említés, hivatkozás, sorrend, állítás, forrás, versenytársak, tényhiba.
- Ismételd havonta, ugyanazzal a listával.
Gyakori ellenvetés
„Erre van eszköz, nem kell kézzel csinálni.” Az eszköz gyorsít, de a kérdéslistát neki is meg kell adni, és az eszköz sem látja a sales-hívásokban elhangzó valódi megfogalmazásokat. Az első alapállapotot érdemes kézzel is ellenőrizni, hogy tudd, mit mér az eszköz.
Buktató
Bejelentkezett, személyre szabott fiókból mérni. A ChatGPT emlékezhet a korábbi beszélgetéseidre, és a saját cégedet előrébb hozhatja.
Mérőpont
Megjelenési arány kérdéscsoportonként és platformonként, havi bontásban.
Egy mondatbanAz AI-láthatóság mérése nem egy kérdés kipróbálása, hanem egy rögzített kérdéskészlet ismételt, egységes rögzítése.
Láthatóvá tesszük a cégét az AI-válaszokban
Róth Miklós és a CRS AI Marketing & SEO Agency méri, javítja és riportolja a cége AI-láthatóságát – mérhető ajánlatkérésig.
Indítsuk el a 90 napos kísérletet →