Nincs minden B2B cégre érvényes összeg. A helyes sorrend: először alapállapot-mérés, utána egy szűk, időben lezárt kísérlet előre rögzített sikerfeltétellel, és csak az eredmény után döntés a folyamatos keretről. A tulajdonosnak nem büdzsét kell eladni, hanem egy mérhető kérdést: veszítünk-e ajánlatkérést azért, mert az AI nem ismer minket?
Miért van így
A Semrush 2026-os felmérésében a SEO-t és az AI-keresést teljesen összehangoltan kezelő csapatok 81%-a jelzett AI-platformokhoz köthető forgalom- vagy leadnövekedést, a teljesen külön kezelők 36%-a. Ez összefüggés, nem bizonyított okozat: lehet, hogy egyszerűen a jobban szervezett csapatok integrálnak. Érvnek jó a kísérlet mellett, blankó keretre nem. Ugyanebben a felmérésben a válaszadók 49%-a nevezte a legnagyobb nehézségnek, hogy az AI-láthatóság hatását a bevételhez kösse. A tulajdonos kérdése tehát jogos, és pont erre kell a kísérletnek válaszolnia.
Mélyebben
A költség jellemzően három tételből áll: mérés (kérdéslista, prompttesztek, riport), tartalmi javítás (a legfontosabb szolgáltatási oldalak átírása tényekkel) és külső források rendbetétele (címtárak, partneroldalak, sajtó). A mérés a legolcsóbb, és nélküle a másik kettő nem értékelhető. Ha szűkös a keret, a mérést és a nyolc-tíz legfontosabb oldal javítását érdemes először finanszírozni.
Cégvezetői szemmel
A tulajdonos jellemzően két dolgot akar tudni: mekkora a kockázat, ha nem csinálunk semmit, és mekkora a kötelezettség, ha belevágunk. Egy lezárt, fix költségű kísérlet mindkettőre választ ad. A kockázat az alapállapotból látszik, a kötelezettség a kísérlet hosszából. Ha a kísérlet nem hoz eredményt, a veszteség kicsi és előre ismert.
Marketinges szemmel
A költségvetésben válaszd külön a mérést, a tartalmi javítást és a külső források rendbetételét. Így a tulajdonos látja, mire megy a pénz, és a kísérlet végén azt is meg tudod mondani, melyik elem hozta az eredményt. Az egy összegben kért „AI SEO-keret” rosszabbul védhető, mint három kisebb, céljában megnevezett tétel.
Magyar B2B helyzetkép
Egy 80 fős gépészeti tervezőiroda ügyvezetője azt kérdezi: „Mennyibe kerül, és mikor térül meg?” A marketingvezető nem számot mond, hanem ezt: „Két hét alatt felmérjük a 20 legfontosabb vevői kérdést. Ha kiderül, hogy a versenytársakat ajánlják helyettünk, 90 napos kísérletet javaslok, fix költséggel és előre leírt sikerfeltétellel.” Az ügyvezető erre könnyebben mond igent, mert a döntés kicsi és visszafordítható.
Teendők
- Mérd fel az alapállapotot: mely üzletileg fontos kérdésekből hiányzik a cég, és milyen hibás állítások jelennek meg.
- Számold ki, mennyi ajánlatkérés jön ma a kapcsolódó oldalakról és témákból.
- Határozz meg egy 90 napos kísérletet fix költséggel.
- Rögzítsd előre, mi számít sikernek, és mi alapján állítjátok le.
Gyakori ellenvetés
„Ez csak újabb marketingköltség, amit nem lehet visszamérni.” Részben igaz: a kattintás nélküli hatás pontosan nem mérhető. A kísérlet célja azonban nem a tökéletes attribúció, hanem annak megállapítása, hogy a megjelenés változik-e, és ezzel párhuzamosan változik-e az AI-t forrásként megjelölő leadek száma. Ha mindkettő mozdul, az elég jel a folytatáshoz. Ha egyik sem, a döntés ugyanolyan egyértelmű.
Buktató
Iparági átlagból vagy versenytárs-pletykából meghatározni a keretet. A saját alapállapot nélkül minden összeg találgatás.
Mérőpont
A kísérlet költsége összevetve a kísérlet alatt keletkezett, AI-hoz köthető minősített leadekkel.
Egy mondatbanA tulajdonosnak ne büdzsét kérj, hanem engedélyt egy kicsi, lezárt kísérletre, amelynek a végén adatból dönthet.
Láthatóvá tesszük a cégét az AI-válaszokban
Róth Miklós és a CRS AI Marketing & SEO Agency méri, javítja és riportolja a cége AI-láthatóságát – mérhető ajánlatkérésig.
Indítsuk el a 90 napos kísérletet →